Így fejlődött az elmúlt 100 évben a dinoszauruszok ábrázolása a filmekben (1914-2014)

2014. december 14.

A speciális effektek a múlt században hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A folyamat szépen végigkövethető az évek során egyre kidolgozottabb dinoszauruszok filmekben való megjelenítésében. A nagyközönség első ízben 1914-ben találkozhatott dinoszaurusszal, aki nem volt más, mint Gertie. 

Az alábbi videóban megnézheted, hogyan változott a dinoszauruszok ábrázolása a filmvásznon.

Gertie megalkotója a tehetséges képregényrajzoló Winsor McCay volt. A film vetítésén McCay egy ostort fogott a kezében, amivel csattintott, majd Gertie-t szólította, aki előbújt a barlangjából.

f1_large.jpg

McCay különféle kéréseket intézett Gertie-hez például, hogy emelje fel a jobb, majd a bal lábát. Később Gertie-t megzavarta egy mamut, akit haragjában a vízbe repített.

Willis H. O'Brien már el akart szakadni a rajzfilmek világától, ezért marionett bábokkal kezdett kísérletezni. Ennek első eredménye a The Dinosaur and the Missing Link volt. A filmet Thomas Edison cége finanszírozta, amely egy tragikomikus elemekkel tarkított rövid szkeccs volt. A bábok váza még fából, bőrük pedig gyurmából készült. A film Edisonnak annyira tetszett, hogy O'Brien a későbbiekben teljes művészi szabadságot kapott.

6-1024x636.jpg

Az elkövetkező években a dinoszauruszok kidolgozottabbak lettek. Az első realista ábrázolásra a The Ghost of Slumber Mountain című filmben került sor. Külön érdekesség, hogy ebben látható első alkalommal egy Tyronnasaurus és egy Triceratops küzdelme. Az emlékezetes jelenetet később számtalanszor leutánozták.

zpxw8saqyzovjhtfpcbb1bgwypv.jpg

1925-ben O'Brien leforgatta Arthur Connan Doyle Az elveszett világ című regényét. Az ekkor kifejlesztett marionett készítési technikát, mind a mai napig alkalmazzák.

shot0032.png

1933-ban bemutatták a King Kongot, amelyet O'Brien élete fő művének tartanak. A gorilla egy 80 cm magas nyúlszőrrel borított marionett báb, míg a dinoszaurusz körülbelül 1 m magas volt.

Ray Harryhausen újításai az animáció terén szintén mérföldkőnek bizonyultak. Elmondása szerint tátott szájjal nézte bemutatáskor az 1933-as King Kongot, amelyben a legdöbbenetesebb élmény számára a gorilla és a Tyranosaurus közötti bámulatosan kivitelezett küzdelem volt.  

beast.jpg

Harryhausen főtalálmánya a Dynamation, aminek szerepe, hogy miniatűr bábokat helyezzen valóságos képekbe, miniatűr díszletek alkalmazása nélkül. Elsősszőr ezt a technikát a The Beast from 20,000 Fathoms című filmben alkalmazta. 

bu4r8gusnvw60yn7asbwunezkt6.jpg

Az 1957-es The Land Unknown című filmben jelmezbe bújt ember mozgatta a ragadozó dinoszauruszt.

mil41.jpg

Küzdelem ember és dinoszaurusz között az Egymillió évvel ezelőtt című film egyik jelenetében.

carnosaur.jpg

A legendás trash filmes Roger Corman Carnosaur címen készítette el a saját dinoszaurusz filmjét 1993-ban.

A dinoszauruszok egyre életszerűbb ábrázolásának következő lépcsőfoka Phil Tippett nevéhez fűződik. Tippett a nyolcvanas évek elején részt vett a Go-Motion rendszer kifejlesztésében, amely lehetővé tette, hogy elmosódott hatást hozzon létre a gyors mozdulatoknál. 1984-ban elkészítette a Prehistoric Beast nevű rövidfilmjét, majd egy évvel később már Emmy díjjal jutalmazták Dinosaur! című munkáját, amely az őslények életét rekonstruálta.

monoclonius-tippett-screenshot.jpg

A Jurassic Park 1993-as bemutatása jelentette a speciális effektek fejlődésében az egyik legnagyobb fordulópontot. Ez meghatározta az elmúlt évek dinoszauruszainak ábrázolását, lehetőséget teremtve, hogy a megtéveszthetőségig valóságos lények kerülhessenek a filmvászonra.

A munkálatok kezdetén Tippett és csapata az animatrikus lényeket közelről, a képről képre animált marionetteket távolról vette fel. Az egy évig is elhúzódó munkafolyamat után viszont kiderült, hogy az élethű dinoszauruszok mozgását szabályozó gépezet nem teszi alkalmassá az őslények mozgatását.

jurassic-park-1993-01-g.jpg

Mindeközben több eljárást is teszteltek. A Dennis Muren vezette munkacsapat az ILM-ben a Gallimimus csorda jelenetén dolgozott, ahol digitális képeket készítettek. Steven Spilberg amikor látta a felvételeket megállapította, hogy erre technológiára van szüksége, ha a legéletszerűbb mozgást akarja viszontlátni a filmben, ezért úgy döntött, hogy az összes dinoszauruszt az ILM-nek kell elkészítenie.

Phil Tippett ekkor nagyon megijedt, mivel úgy vélte ezzel a karrierje véget is ért, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a stop motionnek végleg leáldozott. Ekkor hangzott el a legendás párbeszéd miután Spilberg megnézte a Gallimimusokat üldöző T. rex animációját és közölte Tippettel, hogy „Munkanélküli lettél,”, mire az annyit mondott: „Vagy inkább kövület”.

gallimimus.JPG

Az ILM alkotta dinoszauruszok váza több csuklóponttal rendelkezik, amelyekhez mozdulati kényszereket rendeltek. A csontokat izomkötegekkel ruházták fel a testrészeken, majd számítógép generálta bőrrel borították be.

Ahhoz, hogy a dinoszauruszokat mozgatni tudják össze kellet kötni a hajlító pontokat és fel kellett állítani a mozdulati hierarchiát.

Nem minden esetben volt elégséges az ILM munkája, ezért is volt jelentős lépés, hogy Tippett megépítette a DID-t (Digital Imput Device) amivel elérte, hogy a 3D-s animációkat hagyományos képről képre módszerrel kombinálhassa, így tökéletesítve a dinoszauruszok mozgatását. Ennek eredményeképpen az őslények sokkal természetesebben mozogtak már.

 

Ha tetszett a cikk, lájkold a blog Facebook-oldalát:

https://www.facebook.com/pages/FILMelemz%C5%91/591416317542289

 

Korai RAP felvetél 1936-ból!

A korai angol dokumentumfilm egyik legérdekesebb alkotása az 1936-os Éjszakai posta, amelyet Harry Watt és Basil Wright rendezett. A harmincas évekre a dokumentumfilm művészetté vált, ami gyakran meglepő ábrázolásokban mutatkozott meg.

Night_Mail.jpg

Az Éjszakai posta zenei alapját a vonatkerekek erőteljes kattogása szolgáltatja, amelyhez a verset W. H. Auden írta. A narráció John Grierson nevéhez fűződik a zeneszerzői feladatokat pedig Benjamin Britten látta el. A szöveg előadásmódja, (ha megmosolyogtató is a hasonlat) az 1970-es években népszerűvé vált rap zene elődjének tekinthető.

Night Mail

This is the night mail crossing the Border,
Bringing the cheque and the postal order,
Letters for the rich, letters for the poor,
The shop at the corner, the girl next door.
Pulling up Beattock, a steady climb:
The gradient's against her, but she's on time.

Past cotton-grass and moorland boulder
Shovelling white steam over her shoulder,
Snorting noisily as she passes
Silent miles of wind-bent grasses.
Birds turn their heads as she approaches,
Stare from bushes at her blank-faced coaches.
Sheep-dogs cannot turn her course;
They slumber on with paws across.
In the farm she passes no one wakes,
But a jug in a bedroom gently shakes.

A teljes szöveg itt olvasható.

9194_night-mail-3.jpg

A film kultikus jelenete intenzív hangulatot közvetít, melynek kivitelezése adja a művészi többletet. A ritmus, a szöveg és a képi megvalósítás futurisztikus jellege a korabeli avantgárd filmirányzatok hatását tükrözik.

night-mail-1936-001-man-and-handles-shot-low-angle.jpg

Számos kortárs angol dokumentumfilm lírai és fikciós elemekkel bővült, amely törekvések hozzájárultak a dokumentumfilm művészetté válásához.

A film cselekménye a Londonból Glasgow-ba siető postavonat éjjeli útját mutatja be. Végigkövethetjük, hogy milyen jellegű munkálatokat kell ellátnia a dolgozóknak a vonaton.

ibkNENWHzVn1qnSGcFj86tA4bsc.jpg

Külön érdekesség látni a küldemény eljutását a címzetthez egy éjszaka alatt, amíg a polgárok mit sem sejtve békésen alszanak.

90.jpg

Az alkotók nem titkolt szándéka volt, hogy a brit posta megbízhatóságáról meggyőzzék a nézőt. A művészek részéről ekkoriban nagyobb motiváltság alakult ki, hogy olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyeken keresztül a polgárok betekintést nyerhetnek a fizikai munkások mindennapjaiba. 

Az Éjszakai posta és még sok hasonló művészi igénnyel elkészített angol dokumentumfilm megteremtése John Grierson nevéhez fűződik. Grierson az Egyesült Államokban töltött tanulóévek folyamán sajátította el a film és a reklámipar jellemzőit. Munkáin továbbá érződik a szovjet filmiskola hatása is.

night-mail-stamp-high-res-1.jpgGriersonnak sikerült elérnie, hogy az állam támogassa a dokumentumfilmek gyártását, ami azért is volt jelentős lépés, mivel azok szerény nézőszámot tudtak produkálni a mozikban.

A Filmgyártó Csoport 1930-as megszűnése után a GPO Film Unit látta el azt a célt, hogy társadalmilag és szociálisan érzékeny dokumentumfilmek készüljenek. Számtalan tehetséges, fiatal filmes itt kezdte pályáját, mint: Harry Watt, Basil Wright, Alberto Cavalcanti, Stuart Legg, Arthur Elton, Edgar Anstey, Donald Taylor, Humphrey Jennings.

Az angol dokumentumfilmes iskola elsősorban a munkát végző emberekre koncentrált, továbbá élesen szemben állt a közönség által kedvelt játékfilmekkel. Céljuk a valóság művészi módon történő interpretálása volt.

Grierson, 1929-ben készült Heringhalászok című filmje ennek volt a mintaadó darabja.

A filmben látható jelenetek mindmáig nem vesztettek hatásukból. A zord tenger közepén hánykolódó, kiszolgáltatott, parányi hajók láttán a néző, ösztönösen átérzi a halászok munkájának nehézségeit. A sok arcközeli használata nem az adott embert emeli ki a tömegből, hanem tipizálás nélkül az egyéni sorsokat mutatja be. Grierson költőien ábrázolja, ahogy az ember szembeszáll a természeti erőkkel, hogy elő tudja teremteni az élelmet, a saját boldogulása érdekében.

A korai angol dokumentumfilm témái a munka és a szociális problémák voltak. Ilyen alkotás a Lakásproblémák (1935) vagy a Gyerek az iskolában (1937).

Érdekes megfigyelni, hogy idővel már nem a természet és az ember ellentéte állt a középpontban, hanem a hangsúly az ember és a társadalom viszonyára helyeződött át. Mindemellett kísérletek születtek a játékfilmes elemek beemelésére, ilyen alkotások az Északi-tenger (1938), vagy a Szénporos arc (1936). 

Ha tetszett a cikk, lájkold a blog Facebook-oldalát:

https://www.facebook.com/pages/FILMelemz%C5%91/591416317542289

„Tisztességtelen ajánlat? Néha nem rossz!”

A Szonatina az új japán szerzői film egyik kiváló darabja. Takeshi Kitano egyéni látásmódján keresztül a hagyományos jakuza történetet művészi tartalommal tölti meg. A filmben a lírai és drámai pillanatok élesen váltják egymást, ami a film címével magyarázható. A cím a szonátához hasonló struktúrára utal (ABA) ami mentén a cselekmény zajlik.
Három tételről beszélhetünk, amelyek közül az első és utolsó hasonló jellegű. Az első harmad számtalan véres jelenetben bővelkedik, míg a középső rész vidámabb, játékosabb elemekből tevődik össze.
Az utolsó harmad újfent az első rész ultraerőszakos képsoraihoz tér vissza. A nyugati néző igényeitől radikálisan eltér ez a fajta hangulatváltozás, ami azzal magyarázható, hogy a távol-keleti kultúrák sokkal muzikálisabbak, (amit az alábbi filmrészlet kiválóan alátámaszt.) A japánok számára a halál eleve elrendelt, így kevesebb félelemmel viszonyulnak a kérdéshez.
Az alábbi részletben megfigyelhető még, hogy a kamerabeállításokban és a színészek játékában egyaránt az abszolút minimalizmus dominál.

 

A film kultikus pillanatában Kitano a halántékához emeli a pisztolyt és mosolyogva meghúzza a ravaszt.

kép1.jpg

Ritkán látott képek és felvételek New Yorkról!

A huszadik század első felében rohamos fejlődésnek induló New York megihlette a művészeket, akik ezeket a változásokat meg akarták örökíteni. Céljuk a hétköznapi élet rögzítése volt. Fotósok és festők fogtak kamerát, akik különösebb szakértelem nélkül kísérleteztek, aminek eredményeképpen megalkották a húszas évek végére népszerűvé váló városszimfóniák narratíváját.

Az 1921-es Manhatta (Walt Whitman Mannahatta című versére utal) a városszimfóniák első darabja egyben a New Yorkról készült első dokumentumfilm is. A majdnem tízperces némafilm készítői Paul Strand fotográfus és Charles Sheeler festő. 

Strand és Sheeler a saját hivatásukból kiindulva fogtak neki a film készítésének, így észrevehető a képeksorok fotografikus jellege.

Az alkotás New York egy napját mutatja be, amely koncepciót a későbbi városszimfóniák is követtek. A történet reggel a manhattani öbölbe érkező komppal kezdődik, majd láthatjuk a modern város pezsgő életét, végül egy felhőkarcolóból megörökített naplementével zárul a film.

3..png

2..png

1._7.jpg

7..png

5..png

4._6.jpg

6._7.jpg

8._5.jpg

9.jpg

A képet Paul Strand készítette 1915-ben a Wall Streetről, amely hat évvel később mintául szolgált a film hasonló képsoraihoz.

 

Az 1927-es Twenty-Four Dollar Island című filmet a dokumentumfilmek atyja, Robert J. Flaherty készítette. Ez szintén az új arculatot öltő New York modernizálódó képét örökíti meg.

A némafilm elején megismerhetjük New York alapításának történetét, majd előre ugrunk az időben és már az épülő várost látjuk. Flaherty is a fényképészet felől közelítette meg a témát. Mindegyik beállítása önálló képként is megállja a helyét.

A fő téma az emberfeletti erőt kívánó munkavégzés folyamata, amit már a gépek látnak el. Habár a statikus kamera-beállítású képek dominálnak, azok mégis rendkívül dinamikus felvételeket eredményeznek. Érződik a képeken a futurizmus hatása, amit a hatalmas épületek, óriási daruk és az emelőszerkezeteket hangsúlyoznak ki. Láthatjuk a távolban horgonyzó óceánjárókat és a hozzájuk eltörpülő szorgalmasan sürgő-forgó kisebb hajókat.

A modern város olykor nyomasztó benyomását kelt az állandóan füstöt okádó gyárkémények látványa miatt. A film utolsó harmadában elénk tárul a teljes fényében pompázó felhőkarcolók sokasága, amelyek az új modern metropoliszt testesítik meg.600full-twenty--four--dollar-island-screenshot.jpg

tribune and world.JPG

hqdefault_1.jpg

 

A Symphony of the Skyscrapers Robert Florey 1929-es városfilmje, amely New York felhőkarcolóit mutatja be. Florey szintén a fotográfia felől közelíti meg a témát, amely az avantgárd próbálkozások sorait bővíti azáltal, hogy az elbeszélése nélkülöz mindenféle cselekményt. Láthatjuk, ahogy különféle magas épületeket pásztáz végig a kamera, amelynek mozgatása rendkívül gyermekinek hat, ahogy gyakran felsvenkel a felhőkarcolókra, kifejezve azok hatalmas méretét.

thumbnailImage.jpg

SYMPHONY-SKIES.jpg

463107867_640.jpg

hqdefault.jpg

 

Jay Leyda rendezte 1931-es A Bronx Morning című város filmen érződik az orosz montázsiskola hatása, azon belül is főképp Szergej Eisenstein elmélete. A film az előbbieknél már sokkal tudatosabb koncepciót valósít meg, amit a címében is jelez. Bronx egy reggelét mutatja be, ahol a szegényebb társadalmi rétegek életébe nyerhetünk betekintést. Láthatunk árusokat, utcán játszó gyerekeket és megtekinthetjük a mindennapi élet zajlását. A szociográfiai képsorok ilyen érzékeny bemutatása eddig elkerülték a korábbi városfilmeket. Leyda többször is megmutat egy babakocsit, amely Eisenstein Patyomkin páncélosa iránti tiszteletének a jele.

A rendező már alkalmazza a montázst, így a képsorok a fentebb említett filmekhez képest dinamikusabbak. Ez a fajta lendületes cselekményvezetés már sokkal közelebb áll a mai néző igényeihez.

CRI_113129.jpg

CM-Capture-5.jpg

CM-Capture-2.jpg

 

Ugyanebben az évben készült el a Manhattan Medley Bonney Powell rendezésében, amely összegzése a fenti filmeknek, kiegészülve az emberek hétköznapjának részletesebb bemutatásával. A felvételeken már nem az építkezések látványa, hanem a nyüzsgő városkép dominál.

A város pezsgése magyarázatot ad arra, hogy miképpen lehetséges, hogy New York ilyen hatalmas metropolisszá vált. A kamera habár izgalmas képeket mutat, csak statikus beállításokat használ.

Koncepcióját tekintve a cselekmény reggel indul, amely Leyda filmjéhez hasonlóan nem tér ki a társadalmi egyenlőtlenségek megmutatása elől. A kamera megmutatja ugyanúgy a hajléktalanokat is, mint a módosabb polgárokat. Eleinte még az utcák üresek, de a csendes városképet hamar felváltja a munkába siető emberhadak sokasága.

Napközben láthatjuk a szabadidőtöltés formáit, a dolgozó és pihenő embereket. A rendező arra törekszik, hogy minél teljesebben mutassa meg a város valódi képét. Nem riad vissza a meghökkentőbb jelenetektől sem, például, amikor a tűzoltók egy égő házat oltanak el.

Ahogy esteledik és mindenki végzett a munkával az emberek kikapcsolódásképpen Broadway előadásokra és birkózó meccsekre járnak. Végül pedig elénk tárul az éjszakai fényekbe öltözött város, az utcák újra kiüresednek  és mindenki nyugovóra tér.

hqdefault_2.jpg

manhattan-medley.jpg

„Egy lakatlan szigetet keresek.”

Hitchcock egész munkássága során archetipusokat jelenített meg. A filmesztéták is úgy vélik, hogy nem illettek volna színészeire a lélektani ábrázolások.

Marion Crane-ben (Janet Leigh) megtalálhatóak a végzet asszonyának típusjegyei, ami erős szexuális kisugárzásában mutatkozik meg. Felhívja magára az összes férfinak a figyelmét, akikkel kontaktusba kerül. Gondoljunk csak Tom Cassidy incselkedésére a nő munkahelyi irodájában, vagy a rendőrre, aki miután Mariont igazoltatta nyomába ered (Hitchcock, mint a suspense mestere a néző fantáziájára bízza, hogy vajon a rendőr megérezte-e annak nyugtalan viselkedését, vagy csak tetszett neki a nő.) A rendező valódi célja, hogy még inkább feszültséget teremtsen, amit majd a későbbiekben felüllicitálhat.

31_1.jpg

Marion a külvilág felé rejtélyesnek és távolságtartónak mutatkozik, hogy kivédje a rá leselkedő veszélyeket, mindennek ellenére szeretetre és gondoskodásra vágyik, viszont önzése hozzá hasonló felületes emberekhez sodorja. Szeretője Sam, akivel szerelmi légyottokat folytat nem különbözik tőle. Szóba kerül kettejük között az összeköltözés lehetősége, de egyikük sem gondolja komolyan, mivel aktuális problémáiktól képtelenek elszakadni. A férfi a tartásdíjra hivatkozik, amit volt feleségének fizet. Marion bizonytalanságát pedig jól tükrözi, hogy míg az egyik pillanatban kétségbeesetten a férfi karjába borul a következőben már faképnél is hagyja.

Marion esetében a tudatosság és a rejtélyesség csak felszín. Szexuális vonzerejét nem tudja a férfiaknál kamatoztatni, helyette azoknak a céltáblájává válik. A naivitása és felelőtlensége pedig a vesztébe sodorja.

Top 15 legkirályabb filmzene autóvezetéshez!

15.

Film: A Tégla (2006)

Előadó és számcím: Dropkick Murphys – I'm Shipping Up To Boston, Rolling Stones – Gimme Shelter

A Téglából két szám is felkerült a listára. Az egyik a kelta punk zenét játszó Dropkick Murphys nevű együttesé, amelynek elhangzásakor tuti, hogy mindenki felkapja a fejét a film nézése közben. A másik pedig Martin Scorsese kedvenc bandájának egy klasszikusa a Gimme Shelter.

 

14.

Film: Mátrix (1999)

Előadó és számcím: The Prodigy – Mindfields

A Mátrixban kiválóbbnál kiválóbb előadók zenéit hallhatjuk, közülük a Mindfields nőtt össze legjobban a film atmoszférájával.

 

13.

Film: Blöff (2000)

Előadó és számcím: Oasis – Fucking In The Bushes

A Gallagher fivérek negyedik albuma, nem lett túl sikeres, talán azért mert kiszórták a korábbi tagokat.  Ettől függetlenül a Fucking In The Bushes c. számot Guy Ritchie beválogatta a Blöffbe, ami jól passzol az utolsó bokszmeccshez.

 

12.

Film: Hegylakó (1986)

Előadó és számcím: Queen – Hammer To Fall

A hegylakó zenéit többnyire a Kind Of Magick album számai teszik ki, de belefért a Works albumból a Hammer To Fall, amely a film betétdalához hasonlóan szintén egy rockosabb darab.

 

11.

Film: Ponyvaregény (1994)

Előadó és számcím: Dusty Springfield – Son Of A Preacher Man

Tipikus fülbemászó pörgős, dúdolható szám, amely nem hagy mély nyomot az emberben, de nem is ez a célja.

 

10.

Film: Terminátor 2. –  Az ítélet napja (1991)

Előadó és számcím: Guns N' Roses – You Could Be Mine

A Guns N' Roses 1991-ben, négy drogos év után kihozta a Use Your Illusion c. dubla albumot, (közte volt egy kevésbé jelentős  G N' R Lies lemez.) A banda újra a csúcson volt, és a Terminátor 2. producereinek is kellett a szám, mert a fiatal rétegeket akarták ezáltal megszólítani. Érdekes, hogy erről a lemezről már csak a You Could Be Mine idézte meg az Appetite for Destruction hangulatát. Slash a könyvében le is írja, hogy a dal már 1987-ben kész volt és ő azt szerette volna, hogy az Appetite lemezre kerül a szám.

 

9.

Film: Szelíd motorosok (1969)

Előadó és számcím: Steppenwolf – Born To Be Wild

Klasszikus, amit már agyon játszottak a rádiók, de megunhatatlan. Hasonlóan pörgős himnusz a Survivor – Eye Of The Tiger c. száma is, ami a Rocky III. részében hallható, de a kettő közül stílszerűen a motoros induló került be.

 

8.

Film: Gallipoli (1981)

Előadó és számcím: Jean Michelle Jare – Oxygene

Hogy ne csak rágógumi slágereket hallgassunk vezetés közben, itt az átmenet a magas és a konzumkultúra között.

 

7.

Film: Született gyilkosok (1994)

Előadó és számcím: Leonard Cohen – Waiting For The Miracle

Ha valaki elkezdi nézni a Született gyilkosokat biztos, hogy megjegyzi magának ezt a számot, mivel Leonard Cohen jellegzetes hangja és a zene nyomott, kissé belassult hangulata nem éppen arról árulkodik, hogy az 1994-es év legerőszakosabb filmjét nézzük.

 

6.

Film: Drive – Gázt! (2011)

Előadó és számcím: Kawinsky – Nightcall, College & Electric Youth – A Real Hero

A Driveban hallható mindkét szám a 80-as évek szinti pop, new wave zenei stílusát idézi meg. A retró élmény garantált.

 

5.

Film: Tolvajtempó (2000)

Előadó és számcím: Moby – Flower

Kiváló választás a főcím alá, amelyben Memphis családi fényképeit láthatjuk. Mindebből már sejthetjük, hogy a kezdetben idilli család mostanra már eltávolodott egymástól.

 

4.

Film: Kockázatos üzlet (1983)

Előadó és számcím: Phil Collins – In The Air Tonight

A Miami Vice első részében hallható In The Air Tonight alatt látható képsorok kifejezetten a 80-as évek videó klipjeinek stílusában készült el, ezért sokaknak a legendás sorozat ugrik be erről a számról, pedig már egy évvel korábban is felhasználták a Kockázatos üzlet kultikus metrós jelentéhez.

 

3.

Film: Trainspotting (1996)

Előadó és számcím: Underworld – Born Slippy

A Trainspotting kiváló példája annak, hogy egy jól megválasztott zeneszám nem csak fülbemászó lehet, hanem a film cselekményhez plusz jelentéstartalmat is hozzá tud adni, ami jelen esetben Renton filmvégi döntését hangsúlyozza ki.

 

2.

Film: Elveszett jelentés (2003)

Előadó és számcím: The Jesus And Mary Chain – Just Like Honey, My Bloody Valentine – Sometimes

A noise pop a 80-as évek végén és a 90-es évek elején élte virágkorát, amit annak idején „cipőbámulós” zenének is hívtak, mivel a rajongótábor kissé esetlen, a színpad előtt ténfergő közönség volt, hasonulva ehhez a depressziós, magába forduló zenéhez. A két dal erősen melankolikus hangulatot kölcsönöz a filmnek. Érdemes továbbá megemlíteni a Death In Vegastól a Girls c. számot is, amely ugyanúgy követi ezt a zajos, karcos hangzásvilágot.

 

 

 

1.

Film: Collateral (2004)

Előadó és számcím: Groove Armada – Hands Of Time, Audioslave – Shadow On The Sun

A Collateral egy taxis és egy bérgyilkos közös éjszakai utazásáról szól L.A.-ben, amely mindkettejük számára sorsfordítóan zárul. A Hands Of Time jelenete még az idilli, de a mindennapi forgatagban elvesző vágyakat testesíti meg, majd a cselekményben jóval később hallható Shadow On The Sun alatt pedig a bérgyilkos Vincent emberibb arcát ismerhetjük meg, ahogy eltűnődve nézi az úton keresztül szaladó prérifarkast.

„Az idő mindent elpusztít.”

hhh.jpg

Gaspar Noé a Visszafordíthatatlan c. filmjében a parametrikus elbeszélésmódot választja, tehát egy visszafelé haladó történetet mesél el. Az ötletet a Memento adta, amely Christopher Nolan első rendezése volt. Az alábbi képen olvasható idézet a rendező ars poeticája, valamint a film első és utolsó mondata is egyben.

A Párizsban játszódó történetben a mennyei idill és a pokol áll egymással szemben. A rendező élesen szemlélteti, hogy a kettő nincs azonos erőviszonyban, míg az előbbi ügyetlenül van ábrázolva addig a pokol dominanciája kétségtelen.

A képen látható aluljáró a pokolba való alászállást szimbolizálja, amelyet a vörös színek még inkább nyomatékosítanak. Az ember legbelső félelmeit testesíti meg a hely. Gaspar Noe kíméletlenül sokkol, mivel olyan képeket mutat meg a nézőnek, amely által az is voyeur (leselkedő) helyzetbe kerül és óhatatlanul bűnrészessé válik.

A kizökkent világ és a lét örök körforgása

Az alábbi képeket a Koyaanisqatsi - Kizökkent világ, Kronosz, Világok arca: Baraka, és a Samsara - a lét örök körforgása c. filmekből válogattam. Mindegyik alkotás dokumentumfilm jellegű, továbbá a time-lapse és a slow motion technikákat alkalmazza. Nem rendelkeznek dialógussal és cselekménnyel, hanem kísérő zenével ellátott, egymás mellé helyezett etűdöket mutatnak be a nézőknek.

A legkorábbi az 1982-es Koyaanisqatsi, amely a napjaink embere és környezete viszonyát hozza párhuzamba. Alap témája a felgyorsult világ és az önmaga vesztébe rohanó ember, de mindezt nem didaktikusan teszi, hanem mellette kitér a bolygónk szépségeire is.  Ennek a formanyelvnek az alapjait, már a 20-30-as évek népszerű várószimfóniáiban is megtalálhatjuk, annyi kitétellel, hogy a technikai lehetőségek ott még korlátozottabbak és a témájuk is lokálisabb, mivel csak egy-egy város életéből láthattunk képsorokat. Az ember a felvevőgéppel c. film viszont már több város egy adott napját követi végig.

1._6.jpg

A Koyaanisqatsi a felgyorsult életnek a bemutatásához megfelelően már egy globális képet ad, amelyet a többi film is követ a sorban. A Kronosz az emberiség fejlődésének korszakait járja végig, míg a Baraka a világ sokszínűségét tárja a szemünk elé. A 2011-es Samsara a legújabb közülük, és a modernebb eszközök felhasználása révén a négy film közül a leglélegzetelállítóbb képsorokkal rendelkezik.

Koyaanisqatsi

2._7.jpg

Koyaanisqatsi.jpg

 

Kronosz

6._6.jpg

 

Baraka

5._7.jpg

7._7.jpg

 

Samsara

8..png

 

9..png

11._5.jpg

10._1.png

gwFQYtCNNU7ZjSfICTIoJxabKc9.jpg

Minden idők 30 legszebb színésznője!

A lista elkészítése során több tényezőt figyelembe kellett venni. A kiválasztottaknak be kellett töltenie a huszonötödik évüket, mivel ennek az életkornak az elérésével már egy kiforrott színésznőről beszélhetünk a külsőt és a szakmai kvalitást tekintve. 

Így kiestek olyan ígéretes ifjú tehetségek, mint Kristen Stewart, Jennifer Lawrence, vagy Emma Watson. Szintén fontos szerepet játszott, hogy az adott színésznő mennyire válogatott a minőségi filmszerepek között.

Tehát az adott kritériumok alapján, minden idők 30 legszebb színésznője:

30. Anne Hathaway

A karrierjét romantikus tini-komédiákkal kezdő Hathaway idővel szépen kiforrott színésznő lett. Feltűnt olyan érzékenyebb témát érintő filmben, mint a Túl a barátságon, majd pedig a Nyomorultakban nyújtott alakításáért megkapta a legjobb női mellékszereplő Oscart is.

30..jpg

29. Emma Stone

Emma Stone huszonhat évesen már egy irigylésre méltó karriert tudhat maga mögött. A Zombieland és Őrült, dilis, szerelemmel vált igazán ismerté a nagyközönség számára, és az idén bemutatott Káprázatos holdvilág kapcsán már azt is elmondhatja magáról, hogy olyan legendás rendezőnek is szerepelt a filmjében, mint Woody Allen.

29..jpg

28. Eva Mendes

Eva Mendes nem éppen szerzői alkotásokban szokott feltűnni, viszont a Túl a fenyvesen című filmben megmutatta, hogy a mélyebb szerepekben is meg tudja állni a helyét.

28..jpg

27. Marion Cotillard

A francia Marion Cotillard a Szeress, ha mersz és a Piafban nyújtott alakításával bizonyította, hogy igazán tehetséges színésznővel van dolgunk, mindemellett  gyakran hollywoodi produkciókban (Eredet, A sötét lovag: Felemelkedés) is látható.

27._1.jpg

26. Sophia Loren

Sophia Loren korának szépségideálja volt, karrierje csúcsa az ötvenes-hatvanas évekre tehető. Számos kiváló alakítása közül a legtöbbre tartott szerepei az olasz neorealizmus idején ismertté vált Vittorio De Sica rendezéseiben láthatóak, mint az Egy asszony meg a lánya, Tegnap, ma, holnap, Házasság olasz módra, vagy a Nápoly aranya.

26..jpg

25. Mila Kunis

Azok a 70-es évek - showban kezdte pályáját és ő kölcsönzi a Family Guy-ban Meg Griffin hangját is. Számos egyenetlen színvonalú film után lehetőséget kapott, hogy olyan kiváló filmben is szerepelhessen, mint Darren Aronofsky Fekete hattyúja.

25..jpg

24. Rooney Mara

Rooney Mara a David Fincher rendezte The Social Network által lett igazán ismert. David Fincher következő munkájában A tetovált lány hollywoodi átdolgozásában Daniel Craig mellett játszotta a főszerepet. Hamarosan pedig a legendás Terrence Malick készülő új alkotásában lesz látható.

24._1.jpg

23. Lupita Nyong'o

Az egyetemi drámaszakot végzett Lupita Nyong'o már első filmszerepével a 12 év rabszolgasággal megnyerte az Oscar-díjat. A következő film, amelyben látható volt a Non-Stop című Liam Neeson-féle akcióthriller.

23..jpg

22. Jennifer Aniston

A Jóbarátok hat tagja közül elmondható, hogy Aniston vívta ki a legnagyobb számú rajongótábort, valamint ő tudott a legnagyobb sikereket elérni a mozivásznon is. Manapság a romantikus komédiák koronázatlan királynője, aki korábban a kommersztől távol eső Hivatali patkányok című filmben is vállalt szerepet.

22..jpg

21. Noomi Rapace

A tetovált lány trilógiával ismertséget szerzett Noomi Rapace igazán ígéretes tehetségnek számít. Együtt dolgozott Ridley Scottal a Prometheusban, amiből már készül a folytatás, továbbá láthattuk Brian De Palma Gyilkos vágyak című filmjében is. Aki kedveli a Rolling Stonest annak ismerős lehet az együttes Doom And Gloom című klipjéből, amelyben különböző, kisarkított típusfiguráknak bújt a bőrébe.

21..jpg

20. Zoe Saldana

Zoe Saldana az Avatarral egy csapásra ismert lett, ami után szintén sci-fikben vállalt szerepet. Láthattuk a Sötétségben - Star Trek, vagy az idén bemutatott Galaxis őrzőiben is. Az előkészületben lévő Avatar filmek pedig garantálják, hogy még jó darabig az élvonalban fog maradni.

20..jpg

19. Monica Vitti

Monica Vitti Michelangelo Antonioni első számú színésznője volt, akinek olyan filmtörténeti jelentőségű alkotásaiban szerepelt, mint A kaland, Vörös sivatag, Napfogyatkozás, és Az éjszaka.

19..jpg

18. Olivia Wilde

Olivia Wilde olyan sorozatokban kezdte pályáját, mint a Narancsvidék, vagy a Doktor House, majd egyre nagyobb szerepeket kapott a filmvásznon is. Láthattuk a Lopott időben, a Tron: Örökségben, vagy a Hajsza győzelemért című filmekben.

18._1.jpg

17. Scarlett Johansson

Az Elveszett jelentéssel ismerté vált és utána számos Woody Allen filmben megfordult, amelyek közül a legjobb a Vicky Cristina Barcelona volt. A nő című filmben hallható búgó hangja pedig kifejezetten emlékezetes lett.

17..jpg

16. Monica Bellucci

Monica Bellucci filmográfiája igazán változatos. Legbizarrabb szerepe Gaspar Noé Visszafordíthatatlan című filmje volt, amely alkotás elmondhatja magáról, hogy a filmtörténelem leghosszabb és legbrutálisabban ábrázolt megerőszakolása látható benne.

16..jpg

15. Milla Jovovich

Milla Jovovich legjobb filmjei (Az ötödik elem és a Jeanne d'Arc, az Orleans-i szűz) a kilencvenes években készültek akkori férje Luc Besson rendezésében.  A későbbiekben többnyire zombi filmekben és kevésbé említésre méltó filmekben szerepelt.

15..jpg

14. Grace Kelly

Hitchcocknak számos dívával volt dolga (Tippi Hedren, Kim Novak, Janet Leigh, csak néhány a sok közül) mégis Grace Kelly szikrázó jelenléte sokkal mélyebb benyomást tett, mint bármelyik más színésznő. A Hitchcockal forgatott filmjei: a Hátsó ablak, Fogjunk tolvajt, valamint a Gyilkosság telefonhívásra. Kelly huszonhét évesen felhagyott a színészettel, hogy hercegné lehessen.

14._1.jpg

13. Michelle Williams

Michelle Williams a Dawson és a haverok sorozatban tűnt fel, majd a mozifilmekben is szép sikereket ért el. Szerepelt a Viharszigetben, Kék Valentinben illetve a Túl a barátságon forgatásán megismerte későbbi férjét Heath Ledgert. Az Egy hét Marilynnel című filmben pedig Marilyn Monroe-t kelthette életre.

13..jpg

12. Michelle Pfeiffer

Michelle Pfeiffer a nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb színésznője volt, olyan filmszerepekkel, mint A sebhelyesarcú, Veszedelmes viszonyok, Az eastwicki boszorkányok. Tim Burton Batman visszatér című filmjében pedig ő alakította a Macskanőt. A későbbiekben együtt játszott Sean Pennel a Nevem Samben, valamint érdemes megemlíteni tőle a Csillagpor című fantasyt is.

12..jpg

11. Penélope Cruz

Cruz a kilencvenes évek spanyol kultfilmjeiben kezdte pályáját. Miután eljátszotta Alejandro Amenábar Nyisd ki a szemed című filmjének női főszereplőjét, a hollywoodi feldolgozásban is ő kapta meg a női főszerepet. Végül a 2008-as Woody Allen rendezte Vicky Cristina Barcelonáért az Oscar-díjat is megkapta.

11..jpg

10.Natalie Portman

Már tizenhárom évesen eljátszotta első komoly szerepét a Léon a profiban, majd utána végképp biztosította helyét az élvonalban azáltal, hogy a Csillagok háborúja első három epizódjában is szerepelt. Később játszott a Milos Forman rendezte Goya kísérteteiben, a V mint vérbosszúban az Oscart pedig a Fekete hattyúért kapta meg.

10..jpg

9. Faye Dunaway

Faye Dunaway a hatvanas évek vége és a hetvenes évek elejének egyik legnépszerűbb színésznője volt. Az ekkor készült filmjei (Bonnie és Clyde, Kis nagy ember, A keselyű három napja, Kínai negyed, Hálózat) már klasszikusoknak számítanak. Népszerűsége idővel csökkenni kezdett. Visszatérését a Charles Bukowski író forgatókönyvéből készült Törzsvendég című filmmel kívánta elérni, ami részben megvalósult, de  a korábbi sikereit már nem tudta megközelíteni.

9..jpg

8. Keira Knightley

Keira Knightley Angliában már komoly ismertséget szerzett a Csavard be, mint Beckham című filmmel, de a nagyközönség a Karib-tenger kalózai filmekben ismerte meg. Mellette számos kosztümös filmben tűnt fel, mint a Büszkeség és balítélet, Vágy és vezeklés és az Anna Karenina.

8..jpg

7. Olga Kurylenko

Kurylenko szerepelt a Quantum csendjében és Terrence Malick To the Wonder című alkotásában is. Egy rövidke, de annál mulatságosabb szerepe volt a fekete humort nem nélkülöző A hét pszichopata és a si-cu című filmben, valamint Tom Cruise partnerét alakította a Feledésben.

7..jpg

6. Angelina Jolie

Jolie már egész fiatalon megkapta az Észvesztőért az Oscart. Sikerei csak fokozódtak, miután a Tomb Raider filmeknek köszönhetően ő lett a kétezres éveknek az első számú akcióhősnője. Idővel, hogy kitörjön ebből a skatulyából lélektanibb szerepeket (Hatalmas szív, Elcserélt életek) is vállalt.

6..jpg

5. Brigitte Bardot

Ha elmondhatjuk, hogy létezik olyan fogalom, hogy „szex szimbólum” akkor a lista összes szereplője közül ez a legjobban a gyakran csak BB-nek hívott színésznőre illik rá. Filmjeiben gyakori volt a meztelenkedés és az erotika, többnyire a rendezők csak a külsejére apelláltak. Viszont az ötvenes évek végén megjelenő francia új hullám magába szippantotta és kiemelte a szimpla barbie baba státuszból. Jean-Luc Godard az 1963-as Megvetés című filmjéhez eleinte feleségét és visszatérő színésznőjét Anna Karinát akarta, illetve a hollywoodi színésznőt Natalie Woodot. Végül Bardotot választotta, amely szerep a színésznő karrierje csúcspontjának számít. Godardnak pedig ez volt az első színesben forgatott munkája, amely az éles, kontrasztos színekkel való kísérletezésével még inkább többletjelentést tudott kölcsönözni a Moravia regény adaptációjának.

5._1.jpg

4. Ziyi Zhang

A kínai színésznő a pályáját a legkiválóbb wuxiákban kezdte. Játszott Ang Lee Tigris és Sárkányában, vagy Zhang Yimou Hős, illetve A repülő török klánja című filmjeiben. A művészfilmes Wong Kar-wai 2046-jában is kapott szerepet, akivel nemrégiben újra együtt dolgozott a Nagymesterben. Ha valaki viszont nem rajong a wuxiákért, annak is ismerős lehet az Egy gésa emlékirataiból.

4..jpg

3. Claudia Cardinale

Federico Fellini 8 és ½ című filmjében a főszereplő Guido nem találja azt, akit igazán szerethetne és egész végig abban bízik, hogy az eszményített nő számára a Claudia Cardinale alakította Claudia lesz, akiben végül ugyancsak csalódnia kell. Cardinale később szerepelt a Párducban majd pedig eljátszotta Jill McBain szerepét a Volt egyszer egy vadnyugatban. Szerepelt a Fitzcarraldoban, amit a hírhedt Werner Herzog forgatott, aki arról ismert, hogy rendszerint életveszélyes körülmények között szokott színészeivel forgatni.

3..jpg

2. Audrey Hepburn

Ritka az olyan habitusú színésznő, mint Audrey Hepburn. Külleme törékeny, visszafogott, befelé forduló stb. mind olyan tulajdonságok, amelyekkel nem igazán lehet érvényesülni. Mégis ezek a jellemvonások teszik még inkább vonzóvá a szerepeit. Mindmáig a legemlékezetesebb szerepe a Truman Capote kisregényéből adaptált Álom Luxuskivitelben, amelynek legendás képsorai a popkultúra részévé váltak. Audrey Hepburn által megformált Holly Golightly alakjában még soha nem láthatunk ennyire arisztokratikus call girl-t a filmtörténelemben.

2..jpg

1. Charlize Theron

Charlize Theron már tíz évvel ezelőtt megkapta Oscarját A rém című filmért, amelyben bebizonyította, hogy nem csak csinos külsővel, hanem komoly színészi képességekkel is rendelkezik. Pályája az elmúlt években vett igazán nagy ívű fordulatot. Elmondhatjuk, hogy napjaink legtehetségesebb hollywoodi színésznőjének számít, aki nagyon jól válogatja meg a szerepeit. Szerzői filmekben (Pszichoszingli) és szuperprodukciókban (Prometheus) is egyaránt szerepelt már. A közeljövőben pedig a Mad Max: Fury Roadban lesz látható.

1..jpg