Ilyen egy introvertált díva.

Az utolsó mozielőadás 1951-ben játszódik, a fekete-fehér képek pedig még inkább naturálisan hatnak, ahogy elénk vetül a rideg, poros texasi városka képe, ahol a kihalt utcát állandóan fújja a szél.

Sonny és a középkorú Ruth kapcsolata jelzi, ahogy a város sivársága mely módon hozza össze a különböző korosztályba tartozó, szeretetlenségtől szenvedő embereket. Ruth esetében sejthetünk egy abortuszt, amire a tanár férje nem hajlandó elkísérni őt és maga helyett tanítványát Sonnyt küldi.

A nőt a meg nem született gyermek utáni vágy vezeti rá, hogy közeledjen a fiú felé, akire kivetíti mindazt a szeretet, amit saját gyermekének nem adhatott meg. Sonny viszont a Ruth részéről táplált őszinte érzelmek fontosságára csak későn döbben rá.

 

A Sztanyiszlavszkij-módszert olyan neves tanárok tanították Amerikában, mint Stella Adler, Lee Strasberg vagy Elia Kazan. Az Actors Studio megalapításával pedig számos színész generáció nevelkedett ki, akik a Method actingre alapozták és alapozzák játékukat.

Az alábbi idézet jól példázza azt a periódust, amikor a színész pszichikailag és fizikailag is azonosul az adott karakterrel. Gyakran saját élet tapasztalataiból merítve teljesen alámerül egy belső, magányos világba, ahol átlényegül egy másik személlyé.

Az Országúti bosszú, egy nagyon jó poszt apokaliptikus film, amelyben külön szóba kerül a lelkiismeretnek a fontossága, ami egyben a remény szimbóluma. A film egy elállatiasodott világot fest fel amelyben a lelkiismeret-furdalás érzése az egyetlen jele annak, hogy valaki még még nem tartozik az ösztönlényként viselkedő többi szociopatához. Ha viszont ezt kiveszik akkor  elveszett az emberi mivolta is adott személynek.

Vagány duma egy stílusos bűnöző szájából. Ennél pedig csak az vagányabb, ha a rendőrnyomozót alakító Vincent Hanna (Al Pacino) egy helikopterrel ered a bűnöző Neil McCauley (Robert De Niro) nyomába, majd lestoppolva annak autóját meghívja egy étkezdébe, hogy egy kávé mellett beszélgessenek.

Ha az antiszociális személyiségzavarnak a filmes megjelenítésével kapcsolatos kérdéseit szeretnénk vizsgálni, akkor a Maffiózók (The Sopranos) sorozat az egyik legkézenfekvőbb erre. Némi túlzással megállapíthatjuk, hogy a sorozatban több defektes szereplővel találkozhatunk, mint egészséges mentalitású emberrel, de mindez rendkívül szórakoztató módon történik, hiszen megismerhetjük a történet középpontjában álló New Jersey maffia szociopatáinak mentalitását és az őket körülvevő világra adott válaszukat.

A Maffiózók kitalálója David Chase a teljes maximalizmusra törekedett minden epizód elkészítésénél és gyakran saját életéből is merített ötleteket a különböző szereplők megalkotása során.

A történet középpontjában egy negyven év körüli családos ember Tony Soprano áll, aki a New Jersey olasz maffia egyik parancsnoka, majd a történet folyamán annak feje lesz.

Tony lelki eredetű neurotikus szimptóma jeleit mutatja, amelyek ájulással járó pánikrohamokban ütköznek ki, ezért egy pszichiátert, Dr. Jennifer Melfit keresi fel segítségért. A sorozat bravúrja, hogy a maffia ügyletek végigkísérése mellett párhuzamosan egy pszichiátriai kirakós képet is kapunk, amelynek fényében megvizsgálhatjuk Tony, valamint környezetének jellemét. 

Tony Soprano esetében a neurózis oka a gyermekkorában átélt családi konfliktusok. Életének történéseiből, valamint tudattalanjából előtörő manifeszt álomképeknek a megismerése során Dr. Jennifer Melfi a freudi álomanalízis alapján, tehát a tudattalan különféle rejtett titkainak megfejtésével igyekszik páciense tüneteire választ adni. Mindezek hátterében egy sajátos anya-fiú kapcsolat áll, mivel Tony édesanyja Livia hisztérikus személyiség, aki tudat alatt gyűlöli fiát és közvetve kísérletet tesz annak meggyilkolására. Édesanyjának állandó hisztérikus viselkedése hozzájárult Tony későbbi pánikrohamaihoz, amelyet gyermekként lefojtott. Janice, (Tony nővére) nárcisztikus viselkedése Livia személyiségjegyeit mutatja, amelyet nagy valószínüséggel megörökölt. Mindez olyan jellemzőkben tükröződik nála, mint például a manipuláció, érzéketlenség és állandó dühkitörések sorozata.

Általános megítélésben az örökletes antiszociális személyiségzavar a pszichopatákra jellemző. Tony viszont nem pszichopata. Esetében külön kell választanunk az apjától örökölt pánikrohamot az antiszociális személyiségjegyektől, mivel a szociopata személyiséget az egyénre hatással levő környezet alakítja ki.

Ily módon a szereplők kollektív tudattalanjában kell keresni a választ. A maffia tagok ősei a 20. század első felében Olaszországból vándoroltak be Amerikába. Bár az olasz-amerikai bevándorlóknak csak egy töredéke a Cosa Nostra tagja, mégis az amerikai lakosság sztereotípiája, hogy az olaszok mindannyian bűnözők, vagy éppen maffiózók, miközben ez csak egy kisszámú csoportra igaz.

Az ebből adódó trauma általánosságban a törvénytisztelő olaszokban frusztráltságot vált ki, amíg a maffia tagjai számára büszkeséget, önigazolást és egyfajta kívülálló szerepet kölcsönöz számukra, amelytől feljogosítva érzik magukat a törvény megsértésére. A maffia és annak sarkított erkölcsi szabályai szerint működő világban érvényesé válik a régi latin szentencia, miszerint „Ember embernek a farkasa.” („Homo homini lupus est”)

Az ábrázolt szociopaták együttesen utasítják el az egyetemes emberi morált, amely a társadalmi közösségek szabályozója ősidők óta. Míg az erkölcsös embernek az állati ösztönei tudattalanjuk mélyére szorult, addig a szociopata számára az emberi morál kerül lefojtásra, és az állati ösztönök pedig felszínre, amely egyfajta kitörési mód a kultúra börtönéből a természet irányába. Ennek rituális helyszíne a Bada Bing! sztriptíz bár, ahol gyakorta orgiákba torkollnak az esték. Az ilyen események előképének tekinthetjük az ókori dionüszoszi ünnepeket, amelyek az antik kultúrák velejárója volt.

Rendkívül hangsúlyozottan jelen van az evés a sorozatban, amely egyrészt kulturális eredetű, másrészt a fontos ügyletek megkötésének velejárója. A szereplők többsége el is van hízva, a főétkezések között is állandóan péksüteményeket esznek vagy bármi egyebet. Tony például esténkét unalmában édességeket habzsol, amely a szereplő ösztönösségét hangsúlyozza ki.

A szociopaták sorozatbeli ábrázolása folyamán számos öncélú agresszivitást tapasztalhatunk a szereplők részéről. Az erőszak lelki és fizikai szinten, valamint öncélúan jelenik meg. A maffia tagok képtelenek az önkontrollra, nem érzékelik a határokat a köznapi kommunikációban. A jópofa viccelődések gyakran a másik megsértéséig fajul, amit a fizikai agresszió követ. A gyilkosságok után semmiféle bűntudatot, megbánást nem éreznek.

Feech La Manna és Richie Aprile személyisége semmit sem változott, miután évtizedeket töltöttek rács mögött, miután kiengedik őket azonnal visszatérnek a  piszkos üzelmekhez. Tony Blundetto és Vito Spatafore lehetőséget kap az új életre, de végül mindegyikük megunja a hétköznapi munkát és az ezzel járó „unalmas” életet, amelynek következtében bukásuk törvényszerűen be is következik.

Jellemző a sorozatbeli szociopatákra a felületes érzelmek kihangsúlyozása. Paulie Gualtieri a külvilágnak azt mutatja, hogy szereti mostohaanyját, de annak ravatalozásán csak arról panaszkodik, hogy milyen kevés ember jött el annak ellenére, hogy mennyit költött rá.

A maffia tagokra kifejezetten jellemző a gyengébb eltaposása. Ralph Cifaretto minden gond nélkül, kegyetlenül végez Tony szeretett versenylovával.

A szociopaták másik részére viszont jellemző, hogy míg egy felnőtt szenvedése hidegen hagyja őket, a gyermekek, a nők, vagy éppen egy állat bántalmazása rendkívül heves indulatokat, és mély empátiát vált ki belőlük. Ebben az esetben Tony bosszúból meg is öli Ralphot.

A Maffiózók szociopatáinak viselkedése gyakran gyermekinek tűnik, amely elsőre rendkívül ellentmondónak hat annak fényében, hogy egy ilyen ember, bármikor bárkit képes eltiporni, minden ok nélkül. Ennek magyarázata, hogy tudattalanjuk egy infantilis gyermeki lelket takar, amely nem tud beilleszkedni a társadalomba. Veszélyük ebben is rejlik, hisz érzelmi intelligenciájuk alacsony, hangulatuk ingadozó és semmiféle korlátozást nem tud elfogadni. Agresszivitásuk könnyen előtörhet.

Egyik pillanatban egy szociopata megnyerő és magával ragadó, a másik pillanatban, ha neki nem tetsző dolgot hall, vagy lát viselkedése máris agresszívvá válhat és a fizikai tettlegességig is elmehet. Miután pedig levezette pillanatnyi indulatát, megbánás nélkül folytatja tovább addigi tevékenységét. Ilyen Richie Aprile esete, akinek barátnője Janice fennhangon szóba hozza, hogy annak fia homoszexuális. Richie pedig feldühödve öklével arcon üti a nőt, majd mint ha misem történt volna, folytatja vacsoráját.

Tony számára pszichiátere nem csak orvos, hanem az egyházat helyettesítő gyóntató is egyben. Carmela az olasz hithű katolikus feleség sztereotípiája, aki Intintola atyához fordul lelki tanácsért. Tony számára az egyház csak protokoll feladatokat jelent, mint az esküvők, és a temetések lebonyolítása.

Dr. Jennifer Melfi eleinte hisz abban, hogy páciense esetében is működni fog a kultúrprocesszus, amely egyfajta szelídítési eljárás, tehát az állati ösztönök megfékezése. A pánikroham okozta meghasonlás felismerése és ennek kezelése lehetne az első lépés Tony számára egy erkölcsi ideál felé. Tony így elnyerhetné az általa áhított megváltást, viszont az idő folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy Tony semmiféle erőszakot nem tesz magán a változás irányába.

Tony rendkívül ambivalens jeleket mutat a nők irányába. Dr. Jennifer Melfinek legféltettebb titkait osztja meg, amelyekről feleségének sem beszél. Számára ő testesíti meg a való életben óhajtott anyát, másfelől, mint intelligens, magabiztos női szeretőt is lát benne. Tony egyrészt vonzódik a határozott nők felé, másfelől birtokolni is kívánja őket. Tony számos alkalommal megcsalja feleségét. A szeretők jelleme pedig anyjának, Liviának hisztérikus személyiség jegyeit tükrözi vissza. Tony tudattalanjának gyermeki énje, tehát édesanyja megfelelőit keresi, mivel ő soha nem szerette, így az adott szeretőktől kívánja a viszonzást megkapni.

A kívánt dolog, viszont kudarcra van ítélve, mivel ez a két ellentétes személyiségtípus képtelen egymás szeretetére, hiszen mindegyik antiszociális jellem. A szexualitás, a pusztítás, és a dominancia harc kerül a szeretet helyébe.

Dr. Jennifer Melfi belátja tévedését, hiszen őt is hajtotta a hiúság a kezelés során. Rádöbben Dr. Eliott Kupferberg figyelmeztetése nyomában, hogy a „fantázia” teszi a bűnözőket érdekessé, hiszen elhisszük, hogy megváltoztathatjuk őket. Tonynak kezelése ellentétes irányt vett, mivel a szociopaták a pszichiátriai kezelések során gyakran a saját felsőbbrendűségüket és tetteik önigazolását kapják meg. A sorozatban megfogalmazódik, hogy egy pszichiátriai kezelés végére az antiszociális személyiségzavarban szenvedő emberek jobb bűnözővé válnak.

Tony neurózisa semmiképp sem a tagadása az őt körülvevő ösztön világnak, csupán ritka melléktünete, így ő is beleillik a sorozatban felsorakoztatott számos szociopata mellé.  

50.

Cím: Tolvajtempó, 1974

Típus: 1973-as Ford Mustang

Történet: A Tolvajtempó eredeti változata, amely a filmvégi 36 perces autós üldözésben dobbant igazán nagyot. Az író, rendező, főszereplő H.B. Halicki a filmhez felhasználta óriási autógyűjteményét, és a veszélyes kaszkadőr jeleneteket is ő játszotta el. A profin kivitelezett autós hajszák mintaadóak lettek számos későbbi akciófilm számára és olyan nagy rendezők is tisztelegtek előtte, mint Tartantino a Halálbiztosban.

49.

Cím: Ágyúgolyó futam, 1981

Típus: 1980-as Lamborghini Countach LP 400S

Történet: A film egyik humoros jelentében a két csinos hölgyet, akik vezetik a Lamborghinit megállítják gyorshajtásért. A talpraesett lányok viszont tudják, hogy a mélyen kivágott dekoltázzsal bárkit könnyedén le lehet szerelni, pechjükre most egy női rendőrt fognak ki.

48.

Cím: A zöldfülű, 1990

Típus: 1985-ös Lotus Esprit SE

Történet: Habár a filmben nem sokat látható ez a Lotus Esprit, mégis helye van a listán, mivel felejthetetlen az a pillanat, amikor Clint Eastwood kissé flegmán megállapítja, hogy hihetetlenül undorító ez a zöldalma színű autó.

47.

Cím: Kockázatos üzlet, 1983 

Típus: 1981-es Porsche 928

Történet: Joel Goodsen (Tom Cruise) a szó szoros értelemben „kockázatos üzletbe” kezd, amikor meghívja magához egy éjszakára a luxus prostituált Lanát (Rebecca De Mornay) aki a későbbiekben cseppet sem bánik kesztyűs kézzel a kezdetekben még naiv fiúval, sem annak sportkocsijával.

46.

Cím: The Italian Job, 1969/2003

Típus: 1968-as Austin Mk I Mini Cooper S, 2003-as Mini Cooper S

Történet: Aki látta a két film közül bármelyiket is, az biztos meglepődött, hogy mennyire hasznos lehet egy ilyen Mini Cooper, főképp, ha az ember bankot rabol.

45.

Cím: Kegyetlen játékok, 1999

Típus: 1956-os Jaguar XK140 Roadster

Történet: A Kegyetlen játékok a rendkívül sikeres 1987-es Veszedelmes viszonyoknak a fiatalok számára készített változat, amelyben a két manipulátor Kathryn Merteuil (Sarah Michelle Gellar) és Sebastian Valmont (Ryan Phillippe) számára ez a szépséges autó lesz a fogadás tárgya.

44. 

Cím: A szupercsapat, (1983-1987)

Típus: 1983-as GMC Vandura

Történet: A szupercsapattal nem bánt kesztyűs kézzel az idő, az akciójelenetek mára roppant karikatúraszerűen hatnak, és a cselekmény is egy kaptafára megy. A szereplők jelleme viszont igazán humorosra sikerült. Murdock, akit mindig az elmegyógyintézetből kell megszöktetni, vagy Szépfiú, akinek feltett szándéka, hogy a legelitebb kluboknak lehessen a tagja stb. A sorozat igazi sztárja viszont Mr. T vagyis Rosszfiú, az extravagáns frizurájával, kilós fukszával, na meg a történetben kulcsfontosságú szerepet játszó furgonjával.

43.

Cím: Bad Boys, 1995

Típus: 1994-es Porsche 991 Turbo

Történet: Mike Lowreynak nem igazából jön be ez a Porsche 911-es, legfőképp azért mert kihagyták belőle a pohártartót. A filmvégi látványos akciójelenet után viszont megváltozik a véleménye, miután társa Marcus Burnett (Martin Lawrence) döbbenetesen meghajtja a járgányt.

42. 

Cím: Smokey és a Bandita, 1977

Típus: 1977-es Pontiac Firebird Trans Am

Történet: Illegális sörszállítmány elszállítása és a Hazárd megye lordjaihoz hasonló kvalitású rendőrök szerepeltetése már jelzik, hogy micsoda vígjáték elé nézünk. Garantált, hogy míg a Bandita (Burt Reynolds)oltári vagány kocsija mindent kibír a seriffék rendőrautóját már nem ilyen fából faragták.

41. 

Cím: Űrgolyhók, 1987

Típus: 1986-os Winnebago Chieftain

Történet: Nehéz ezt a járgányt szavakkal jellemezni, mindenesetre méltó vetélytársa a Millennium Falconnak.

40.

Cím: Száguldó bosszú, 1986

Típus: Dodge M4S Turbo Interceptor

Történet: A száguldó bosszú rossz film, de a Dogde, amivel a halálból visszatért Jake Kesey (Charlie Sheen) szisztematikusan kivégzi áldozatait, jól el lett találva.

39. 

Cím: Halálbiztos, 2007

Típus: 1970-es Chevrolet Nova

Történet: Tarantino apránként az explotation film összes fajtáját belecsempészi a munkáiba. Az explotation filmek nagy része, nem akar sokat közölni, hanem csak zsigeri élményt okoz,ezért is hasonlítják a pornóhoz. Jellemzőjük, hogy sok csinos lány, vér, szörny, zombi, szex, autós üldözés, stb van bennük. Tarantino a Halálbiztosban a Carsploitationt vette alapul, amely a 70-es években élte virágkorát. (Száguldás a semmibe, Piszkos Mary Őrült Larry, Tolvajtempó)A rendező pedig a filmvégi bravúros üldözéssel és a profi kaszkadőr mutatványokkal teljesíti is a ráháruló kötelezettséget. Aztán pedig se szó se beszéd, jön is a „vége” felirat, semmi South Parkos tanulság, ezek a filmek nem erről szólnak.

38.

Cím: Szőr Austin Powers őfelsége titkolt ügynöke, 1997

Típus: 1961-es Jaguar E-Type

Történet: Austin Powers, azaz Őfelsége titkolt ügynöke a legviccesebb James Bond paródia. Mindenben kisarkítja kultikus elődjét. Austin a hatvanas évek hippi mozgalmából egy dolgot elsajátított, mégpedig a szexuális szabadosságot, amelyet szívesen átörökítene a kilencvenes évekre is, így nem csoda hogy személye mélységesen himsoviniszta, perverz, öntelt, piperkőc, amelyet az autója is hűen hirdet a külvilág felé.

37. 

Cím: Kill Bill: Vol. 1, 2003

Típus: 1997-es Chevrolet C-2500 Silverado Fleetside

Történet: Vannak autók, amelyekben nincs semmi különös, de ha kapnak egy feltűnő festést, meg egy perverz tulajt, azonnal beírják magukat a mozitörténelembe.

36. 

Cím: Halálos iramban, 2001

Típus: 1970-es Dodge Charger

Történet: Az utcai versenyző Dominic Toretto féltett gyöngyszeme ez a Dodge Charger, ami szintén nem hiányozhat a listáról.

35.

Cím: Mint a villám, 1990

Típus: 1990-es Chevrolet Lumina NASCAR

Történet: Miután Don Simpson és Jerry Bruckheimer megmutatta, hogy mennyire is menő pilótának lenni Az Amerikai Egyesült Államok Légierejében, utána úgy döntöttek, hogy készítenek egy kedvcsinálót a Nascar versenyzők életéről is.

34. 

Cím: Breaking Bad, 2008-2013

Típus: Dodge Challenger SRT, Chrysler 300C SRT8, Toyota Tercel, Pontiac Aztek, 1986-os Fleetwood Bounder

Történet: A Breaking Badban szereplő autók mindegyike jól példázza a tulajdonosaik jellemét. Walter (Bryan Cranston) Pontiac Aztekjánál kispolgáribb családi autót el sem lehet képzelni, de ahogy hősünk felvállalja saját énjét, amely cseppet sem pozitív, lecseréli a kocsit egy Chrysler 300C SRT8-ra.

33. 

Cím: Ford Fairlane kalandjai, 1990

Típus: 1957-es Ford Fairlane 500 Skyliner

Történet: A Rock&Roll nyomozó mélységeiről sokat elárul, hogy a nevét egy kocsi márkáról kapta. Mintha hősünk ezzel az autóval együtt megrekedt volna az 50-es, 60-as években, talán ezért sem találja igazán a helyét az életben és ezért van elege nagyon a popszakmából.

32. 

Cím: 48 óra, 1982

Típus: 1964-es Cadillac DeVille Convertible

Történet: Nick Nolte Cadilec-je sok szempontból olyan feltűnő jelenség, mint Magnum tűzpiros Ferrarija. Recseg, ropog, pöfög és minimum annyi szén-monoxidot termel, mint Budapest egy év alatt sem. Az autó jelentősége tehát elévülhetetlen. Hozzájárult a kirúgás és az alkoholizmus határmezsgyéjén brillírozó tökös zsaru figurájának megteremtéséhez, akinek minden pénze a piára és a gyermektartásra megy el, így már csak egy szakadt, egykoron szebb napokat is megélt autó kell, hogy teljes legyen az összkép.

31. 

Cím: Dumb és Dumber, 1994

Típus: 1984-es Ford Econoline

Történet: Igen. A kocsi hűen tükrözi a gazdái szellemi retardáltságát.

30.

Cím: A kém, aki szeretett engem, 1977

Típus: 1975-ös Lotus Esprit

Történet: Roger Moore szereplése James Bondként hozta be a humort a 007-es szériába. A legjobb ezek közül A kém, aki szeretett engem. Bond mellé társul szegődik egy nagyon csinos orosz kém hölgy és ellenfélnek pedig egy hegyes fémfogakkal felvértezett nehézfiú, ami még talán náluk is emlékezetesebb az csak a víz alatt úszó Lotus Esprit lehet.    

29.

Cím: Francia kapcsolat, 1971

Típus: 1971-es Pontiac Lemans

Történet: A Francia kapcsolat a bűnügyi filmek közül talán az egyik legjobb. „Popeye” Doyle kemény zsarú figurája és a kultikus üldözési jelenetet ma is frissen hat. Sokan próbálták felülmúlni, (még maga a Francia kapcsolatot rendező William Friedkin is Az élni és meghalni L.A-ben című filmjével) de olyan hatást nem sikerült elérni, mint amit ebben láthatunk.

28.

Cím: Thelma és Louise, 1991

Típus: 1966-os Ford Thunderbird

Történet: Thelma (Geena Davis) és Louise (Susan Sarandon) egy kis szabadságra vágyik, így elindulnak egy Ford Thunderbirdel, hogy kizökkenjenek az általuk oly gyűlölt hétköznapokból. Természetesen ebbe a kirándulásba is beleszól a rendőrség, így őseink útja a filmvégén látható katartikus jelenetbe torkollik.

27.

Cím: Speed Racer, 2008

Típus: Racer Motors Mach 5

Történet: A népszerű japán képregény szolgált a Wachowski testvérek filmjének alapjául, amelyben a tehetséges versenyző Speed Racer (Emile Hirsch) készül fel élete legnehezebb versenyére, hogy megmentse családja autógyárát.

26.

Cím: Kobra, 1986

Típus: 1950-es Mercury Monterey

Történet: Kobra, polgári nevén Marion Cobretti hadnagy, olyan világban él, ahol a jogrendszer ellene, semmint mellette van. A maga módján ő is kívülálló, mint a baltás gyilkosok szektája. A szükség viszont nagyúr, és ha már helyes úton nem megy a bűnözők kiiktatása, akkor jön Cobretti hadnagy és a saját módszereivel oldja meg a helyzetet.

25.

Cím: The Blues Brothers, 1980

Típus: 1974-es Dodge Monaco

Történet: Jake-nek (John Belushi) nem igazából tetszik, hogy frissen szabadulva a sittről testvére Elwood (Dan Aykroyd) egy rendőr kocsival várja, de leginkább az zavarja, hogy rendes szivargyújtó sincs benne. Végül aztán Elwood meggyőzi az ellenkezőjéről megmutatva, hogy a 1974-es Dogde Monaco egy spéci járgány. Ja, és ebben a filmben törik össze a legtöbb autót a filmtörténelemben.

24.

Cím: Esőember, 1988

Típus: 1949-es Buick Roadmaster

Történet: Charlie Babbitt (Tom Cruise) apjától megörököl egy Buickot és elindul megkeresni autista bátyját, aki pedig a hárommillió dollárt kapja. Közös útjuk során felejthetetlen az a jelenet, amikor a sivatagon átvágva Raymond Babbitt (Dustin Hoffman) a tájat fényképezi, és különféle érdekes képekben láthatjuk egy autista szemével a világot.

23.

Cím: THX-1138, 1971

Típus: 1970-es Lola T70

Történet: George Lucas iskolai rövidfilmjének valamicskével nagyobb költségvetésből újra forgatott változata a THX-1138, amely egy negatív jövőképet fest fel világunkról. Az egész estés változatba már belefért, hogy a fináléban, amikor főhősünk THX-1138 (Robert Duvall) megszökik, azt már egy Lola T70-es sportkocsival tegye meg. Üldözői, akiknek egyenruhája kísértetiesen hasonlít a náci katonák öltözékéhez, szintén hasonló típussal erednek a nyomába.

22.

Cím: Drive, 2011

Típus: 1973-as Chevrolet Chevelle Malibu

Történet: Nicolas Winding Refn hasonlóan keveri a műfaji stílusjegyeket, mint Trantino, annyi kivétellel, hogy mélyebb drámaiságot csempész a filmjeibe. A Drive-ban megtaláljuk a Carsploitationre jellemző kliséket. Főhős, akinek keveset tudunk a múltjáról és kaszkadőrként dolgozik mellékásásban. A valódi betevőjét viszont törvénytelenül szerzi meg, amiben természetesen a gépkocsivezetői tudását kell kamatoztatnia. A Drive-ban visszaköszön még a Miami Vice-ra jellemző képi világ és színek. Szintén ezt idézi meg az éjszakai, városban autózós jelenet, amelyet a nyolcvanas évekre jellemző szintipop zene kísér. A film talán legszebb jelenete, amikor a névtelen hősünk (Ryan Gosling) elviszi kocsikázni egy 1973-as Chevroletel a szerelmét Irene-t(Carey Mulligan) és annak fiát.

21.

Cím: A kicsi kocsi kalandjai, 1968

Típus: 1963-as Volkswagen Sun-Roof Sedan

Történet: Herbie olyan a maga nemében, mint egy Tigris páncélos, mindet kibír, sőt talán még többet is, mivel az előbbinek megárt a víz, a kicsi kocsinak, viszont nem. Sőt még a víz alatt is tud menni.

20.

Cím: Szellemirtók, 1984

Típus: 1959-es Cadillac Ambulance

Történet: Nyolcvanas évekbeli szintipop zene, 1959-es Cadillac, na meg a kor humorgyárosai, Bill Murray, Rick Moranis, Dan Aykroyd, Harold Ramis, hát igen ez a Szellemirtók.

19.

Cím: Bullitt, 1968

Típus: 1968-as Ford Mustang GT

Történet: A hatvanas-hetvenes években a kemény fickók megtestesítője Steve McQueen volt. A Bullittban pedig leckét ad nekünk abból, hogyan is kell vezetni egy Ford Mustangot, ha nyomunkban vannak a rosszfiúk.

18.

Cím: Különvélemény, 2002

Típus: Lexus 2054 Concept

Történet: Steven Spilberg Különvéleményében látható Lexus egy nagyszerűen sikerült reális elképzelése annak, hogy néhány évtized múlva, hogyan nézhetnek majd ki az autók.

17.

Cím: Mr. Bean (1989-1995)

Típus: 1976-os Mini 1000 Mk IV

Történet: Mr. Bean mindig is ragaszkodott a saját csecsebecséihez, mint az alvós mackóhoz, vagy a tweed zakójához, amely napjainkban újra divat lett. Na, persze meg a Minihez, amelyről a legviccesebb jelenet, amikor kocsiját annak tetőjére kötözött foteléből vezeti.

16.

Cím: Hazárd megye lordjai (1979-1985)

Típus: 1969-es Dodge Charger

Történet: A Duke fiuk legendás Lee tábornoka, amelynél a filmtörténelemben egy autó sem menekült többet a rendőrség elől. Persze a fiukat sem kell félteni, hogy sitten végzik, mert végül akármennyire is rosszul áll a szénájuk, szerencsére mindig túljárnak Enos és Rosco Sheriff eszén.

15.

Cím: Knight Rider (1982-1986)

Típus: 1982-es Pontiac Firebird Trans Am

Történet: Michael Knight (David Hasselhoff) és hű társa Kitt kalandjait bemutató sorozat újdonsága a nyolcvanas években abban rejlett, hogy a felturbózott James Bond autók spéci kütyüit belepakolták egy Pontiac-ba, amelyet az autóba épített intelligens számítógép vezérel. Természetesen Michael autója nem olyan elegáns, mint a 007-es kultikus járgányai, célja inkább, hogy egy kevésbé szemet szúró, az átlag amerikai környezetbe beleillő, de azért sportos külsejű autót mutassanak, amely némi titokzatosságot is sugall.

14.

Cím: Wayne világa

Típus: 1977-es AMC Pacer

Történet: Wayne (Mike Myers) és Garth (Dana Carvey) a két heavy metal őrült barát a helyi kábeltévén közösen vezetik műsorukat, amelynek a központi témája főképp a zene, csajok stb. Elnézve az autójukat más sem árulkodik jobban a két srác jelelméről, mint ez: kellőképpen szakadt, mint ők, de azért ott van rajta a lángcsóva, ami jelzi, hogy mindketten nagyon menők szeretnének lenni.

13.

Cím: Robotzsaru, 1987

Típus: 1986-os Ford Taurus

Történet: A Ford Taurus nem válhatott volna más filmben ennyire emlékezetessé, mint  a Robotzsaruban. Minden szempontból tökéletes választás rendőrautónak, nincs rajta semmi felesleges dolog, letisztult, látszik, hogy nem kerül sokba a gyártása. Igazi fogyóeszköz, amely könnyen pótolható. Arra gyártották, hogy ha egyet megsemmisítenek a terroristák, máris hozhatják ki a garázsból a következőt, kb. 2 perc míg megkapja a rendőrségi felfestést.

A Robotzsaruban az akció filmek közül sokkal, naturálisabb az erőszak ábrázolás, mint amit a néző megszokhatott. Mindemellett cinikus eszközökkel támadja a médiát, a multikat, a yuppie-k gátlástalanságát, úgyhogy közben hasonló hatásvadász eszközöket alkalmaz a film is, hogy felhívja az adott problémára a figyelmet.

12.

Cím: Diploma előtt, 1967

Típus: 1966-os Alfa Romeo 1600 Spider Duetto

Történet: A Diploma előttben több minden emlékezetes lehet számunkra. Benjamin (Dustin Hoffman) összeszűri a levet szülei barátjával Mrs. Robinsonnal (Anne Bancroft) majd szerelmes lesz annak lányába (Katharine Ross). Mindeközben láthatjuk, ahogy a fiú az Alfa Romeojával száguldozik és közben Simon and Garfunkel zenéjét hallhatjuk aláfestésül.

11.

Cím: Gone in Sixty Seconds, 2000

Típus: 1967-es Shelby Mustang GT 500

Történet: Az 1974-es film újabb verziója, amelyben pofátlan módon keveset szerepel Angelina Jolie, helyette viszont nézhetjük Nicolas Cage-et szőkére festett hajjal. Valljuk be az új változatnak a végső autós üldözése jobban sikerült, mint az eredeti. Köszönhetően annak, hogy nem lett annyira elhúzva, mint az elődjében, amely mai szemmel már unalmasnak tűnik. Sajnos a Nicolas Cage-es verzióban viszont a giccsfaktor olykor a jó ízlés határát súrolja. Memphis és az Elenor névre keresztelt Shelby Mustang közötti ellentmondásos viszonyt mérhetetlen pátosszal ábrázolja a film, de szerencsére ezt olyan dolgok ellensúlyozzák, mint a főcím alatt hallható Moby szám.

10.

Cím: A rettegés autója, 1977

Típus: 1971-es Lincoln Continental Mark III

Történet: A rettegés autója sokat merít Steven Spielberg Párbaj című filmjéből, amelyben egy kamion megpróbálja leszorítania a főhőst az országútról. Az ismeretlen kamionsofőr, kinek nem látjuk arcát a félelem és a gonosz megtestesítője. A rettegés autójában egy sofőr nélküli Lincoln Continental szedi áldozatait, akiről a karakterek azt tartják, hogy maga a Sátán vezeti. Mindenesetre miután megnézzük a filmet, nem szívesen találkoznánk éjszaka egy ilyen autóval.

9.

Cím: American Grafitti, 1973

Típus: 1932-es Ford Coupe

Történet: Steve (Ron Howard) megállapítja Johnról (Paul Le Mat), hogy örökké tizenhét éves akar maradni, amit misem bizonyít jobban, hogy ő a helyi gyorsulási versenyek bajnoka, és a lányok kedvence is. Aztán megjelenik Bob Falfa (Harrison Ford) és rádöbbenti Johnt, hogy nem maradhat örökké ő sem bajnok, hiszen számtalan kihívója akad, akik jobbnál jobb autókkal érkeznek ellene.

8.

Cím: Miami Vice, (1984-1989)

Típus: 1972-es Ferrari Daytona Spyder és 1986-os Ferrari Testarossa

Történet: Sonny Crockett stílusos nyomozó, aki tudja, hogyan áll jól az Armani öltöny, és milyen kocsi passzol a zakójához, de mindez neki munkahelyi kötelezettség, hiszen Sonny Burnettként ha beépül egy drogkartellbe nem árt, ha megadja a dolgoknak a módját, mivel a Miami alvilág sem éppen Trapper farmert visel és Volvóval közlekedik.

7.

Cím: Magnum PI. (1980-1988)

Típus: 1 évad: Ferrari 308 GTS, 2-6 évad: Ferrari 308 GTSi, 7-8 évad: Ferrari 308 GTSi QV

Történet: Thomas Sullivan Magnum a maga módján álom életet él, bár tény, hogy vannak pár dolláros tartozásai, de mégis egy Hawai villában lakik, pár méterre a tengertől, a legdrágább borokat issza (persze ha ki tud fogni Higgins védelmi rendszerén) ha sietnie kell, akkor pedig TC helikoptere a rendelkezésére áll, vagy éppen Robin Masters Ferrariját használja. Elvégre egy magándetektívhez mi sem passzolhat a legjobban, mint egy tűzpiros Ferrari.

6.

Cím: Goldfinger, 1964

Típus: 1964-es Aston Martin DB5

Történet: A Goldfingerben kovácsolódott össze James Bond és az Aston Martin. Az eleganciát sugárzó autó egy az egyben illik a 007-es figurájához és talán legjobban tükrözi az ügynök manírjait.  Sokan mindmáig ezt tartják a legjobb Bond filmnek.

5.

Cím: Meglógtam a Ferrarival, 1986

Típus: 1961 Ferrari 250 GT California Spyder SWB

Történet: Ferris Bueller (Matthew Broderick) mindent elér, még azt is, hogy a csöppet aszociális barátja Cameron (Alan Ruck) elkösse szigorú apja Ferrariját, hogy lógjanak egy napot a suliból. Amelynek folyamán pedig körbenéznek a világban, mert hát: „marha gyorsan megy az élet. Ha nem állsz le néha, hogy körülnézz kicsit, az egészről lemaradhatsz.”  

4.

Cím: Vissza a jövőbe trilógia, 1985, 1989, 1990

Típus: 1981-es DeLorean DMC-12

Történet: A Doki DeLoreanja a 80-as években sem volt igazán kelendő, mégis ma már el sem tudnánk képzelni más időutazó autót Marty McFly mellé.

3.

Cím: Száguldás a semmibe, 1971

Típus: 1970-es Dodge Challenger R/T

Történet: Kowalsky (a Petrocelli sorozatból ismert Barry Newman) 1970-es Dogde Challengere nem véletlenül van fehérre festve.(Tarantino ezelőtt is tisztelget a Halálbiztosban)Hősünk csalódott a társadalomban, és az egyetlen dolog, ami megadhatja neki a szabadság érzetét az ez a kocsi. Kowalskyt nem érdekli semmi csak száguld, így hamarjában egy tucat rendőr ered a nyomába. A film nem tagadhatja le korát, érződik a hippi mozgalmak hatása, viszont a film el is fordul a kommunák világától. Inkább tűnnek elborult szektának, mint békés emberek csoportjának. A megdöbbentő végkifejlet pedig ma már elképzelhetetlen lenne egy hollywoodi filmben.

2.

Cím: Mad Max I, II, 1979, 1981

Típus: 1973-as Ford Falcon XB GT Coupe

Történet: A Mad Maxben látható Ford Falcon sok tekintetben ugyanazt szimbolizálja, mint az előző film Dogde Challengere, csak gonoszabb kiadásban. Max akarata ellenére kívülálló lesz, amit az utolsó jelent kíméletlenül érzékeltet. Miután a férfi végzett ellenfelével, visszaülve felturbózott kocsijába célok nélkül elindul a nagy semmibe. A legnyomasztóbb érzést Max kiüresedett tekintete okozza.

1.

Cím: Harold és Maude, 1971

Típus: 1967-es Jaguar XK-E Hearse 4.2

Történet: Harold (Bud Cort) boldogtalan. Gazdag szülei pedig pénzzel igyekeznek a szeretetét megvenni, így kap a fiú egy sportkocsit, amit ő inkább lecserél minden idők legsportosabb halottaskocsijára, ami enyhén szólva is vagány formája a tinédzserkori lázadásnak.

Harold a legváltozatosabb öngyilkossági fajtákat kísérli meg, hogy felhívja magára anyja figyelmét. Egyetlen örömét abban leli, ha ismeretlen emberek temetésére jár el, ahol megismerkedik későbbi szerelmével a nálánál hatvan évvel idősebb Maude-al. (Ruth Gordon) A végső autós jelenet Cat Stevens zenéjével, pedig filmtörténelmi pillanat.

Igen, volt idő, amikor nem minden nyugati filmet engedtek forgalmazni hazánkban. Így ha barát, ismerős kijutott külföldre azonnal be is vásárolt a létező összes népszerű alkotásból, hogy majd itthon eldicsekedhessen. Persze mivel angolul és németül ekkoriban kevesen beszéltek, így egy parányit csökkent a filmek élvezhetőségi faktora. A tarthatatlan helyzetet orvosolván, terjedtek el feketén a magyar hangalámondással rendelkező szinkronok. A szisztéma egyszerű volt. Egyvalaki ledarálta a filmhez tartozó szöveget. Természetesen igyekezett az éppen beszélő karakterhez passzintani a mondandót, ez vagy működött, vagy nem.

A kézről kézre terjedt, agyon másolt VHS kazetták hamar roncsolódtak, ami a képminőségen is jócskán meglátszott, mindez hozzájárulván a korszak romantikájához. Mai szemmel megtekintve a hangalámondásos nyugati filmeket könnyen az az érzésünk támad, hogy ennél retróbb hangulatot már aligha lehetne előidézni. Na, persze ez lehet, hogy kissé túlzás, mindenesetre tagadhatatlanul történelmünk egy csöppnyi szakaszának hirdetője az alábeszélős szinkron.

Természetesen érthető a felvetés, hogy minek nevetni, netalántán enyhe szarkazmussal élcelődni ezeken a felvételeken, hiszen a jóindulattól vezérelve terjedtek, hogy a nélkülöző magyar emberek számára közvetítsenek némi nyugati konzumkultúrát.

Ilyenkor könnyedén rávághatjuk, hogy jelentkezzen az, aki bátran odaállna, mondjuk George Lucas színe elé, hóna alatt  A jedi visszatér hangalámondásos verziójával, hogy megtekintésre azt átadja neki.

A sokat látott Lucas pedig helyet foglalna a kényelmes fotelében, hogy milliomodszorra is végignézve a filmjét, izgatottan várva vajon a magyarok mit is tudtak hozzátenni a legendához. A vége felirat után, pedig a fejét vakargatva megkérdezné: mi ez? A válasz pedig ennyi lenne: Mr. Lucas! Az új Jedi visszatér. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.

Íme, jöjjön a garantált mennyiségű retró élmény. Ha szerencsések vagyunk, akkor egy viszonylag érthető angol verziót hallhatunk szinkronizálva, de aki szereti, a németet annak sem kell sokat keresgélnie.

Ugorjunk hát egyből a mély vízbe. 2001: Űrodüsszeia. A számítógép HAL 9000 személyisége egy lehelletnyi NDK-s pornókat idéző feelinget kapott, köszönhetően a narrátornak, aki Marlon Brando és a Sztanyiszlavszkij-módszer összes képviselőjét túlszárnyalva, ismeretlen lélektani mélységekre ásott le a karakter magyar hangjának megformálásában. Szövege mindössze ennyi: Dave hagyd abba, hagyd abba légy szíves, Dave hagyd abba…

Lazításnak jöjjön egy kis Mad Max.

Soha nem örültem ennyire annak, hogy Schwarzenegger a filmjeiben alig ejt ki egy büdös szót. A szinkron a Mokép érdeme, mivel hivatalosan forgalmazta a Conan, a pusztító narrátoros verzióját. 

A narrátorunk nagyon siethetett, mert egy szuszra ledarálta a szöveget, amit James Bond is megsínylett. 

Ha a Szomszédok a Mount Everest, akkor ez valahol már a Sztratoszférában van. Apa és fia közötti beszélgetés új értelmet nyert, mivel a narrátor is hozzátette a magáét. Van itt bakizás a szövegben. Na, meg azaz Obizás. 

A jóból sosem elég, itt van még egy jelenet a droidokkal.

Bud Spencer és Terence Hill a Bűnvadászokban német szinkronról fordítva. 

 

Marty és a Doki kalandjai.

A harmadik rész és a totális káosz.

A Terminátor és a patyolat.

A 48 óra annak idején újdonság volt, mert hírhedten sok káromkodás hangzott el benne, hát itt csak enyhébb csúnyaságokat hallhatunk, de ahogy mondják már az is a padlóra küld az tuti.

Edie Sedgwick

Andy Warhol filmjeit általában saját műtermében az „Ezüstgyárban” forgatta. Ezek közül a kritikailag legelismertebb alkotás az 1965-ös Vinyl. A film két vágatlan 33 perces fekete-fehér tekercsből áll, amely Anthony Burgess Gépnarancsának erotikus feldolgozása. A filmben jelentős szerephez jut a homoerotika és a szadomazochizmus. Edie Sedgwicknek ez volt az első szerepe, ennek ellenére nem kapott instrukciókat Warholtól. Így azt tette, amit a róla készült későbbi fotókon és filmekben is láthatunk: a kép szélén ülve cigarettázott, bele-bele kortyolgatott az italába és olykor táncolt a felcsendülő zenére.

Elolvasva a különböző Edie Sedgwick önéletrajzokat, megállapíthatjuk, hogy a lány élete egy óriási közhely volt. Adott egy gazdag családból származó lány, aki nem jött ki jól a szüleivel, mivel azok nem fogadták el, hogy Sedgwick művész szeretne lenni. Két bátyja fiatalon meghalt, ami annyira megviselte, hogy idegszanatóriumba került. Ezek után 1965-ben elköltözött New Yorkba, ahol belevetette magát a manhattani elit partik világába. Egy ilyen alkalommal megismerkedett Andy Warhollal, akinek tetszett a lány stílusa és meghívta, hogy szerepeljen a filmjeiben.

Edie Sedgwick egy csapásra ismert lett, és általa divatba jött a hatalmas fülbevaló, rövidre vágott frizura, fekete neccharisnya és a csónak kivágású matróz felső. A közhelyeknek talán a csúcspontja, hogy a lány Bob Dylannal viszonyt kezdett, viszont a zenész később összeházasodott egy másik nővel. Dylan Just Like a Woman című számáról azt tartják, hogy Sedgwickről szól.

Warhol idővel már nem szerepeltette filmjeiben a lányt, aki csalódottságában egyre több drogot és szeszes italt fogyasztott. Sedgwick újra pszichiátriára került, majd a felírt nyugtatók mellé alkoholt fogyasztott, amely a halálát okozta. 1971. november 18-án, 28 évesen hunyt el.

Sok hasonló élettörténettel lehet találkozni, amelyek a hirtelen jött sikerről szólnak, végül pedig a törvényszerű bukáshoz vezetnek, ezek közül Edie Sedgwick története sem kivétel.

Sedgwick több avantgárd filmben is szerepelt, mint a Poor Little Rich Girl, Beauty #2, Space, Restaurant, Kitchen, Horse, Afternoon, Lupe, Face, vagy a halála után bemutatott önéletrajzi ihletésű Ciao! Manhattan.

A popkultúrában többen megemlékeztek Sedgwickről. A The Cult angol együttes róla írta az Edie (Ciao baby) című számot. 2006-ban pedig Factory Girl címen készült film az életéről, Sienna Miller (Edie Sedgwick) és Guy Pearce (Andy Warhol) szereplésével.

 

Twiggy

Ha manapság szóba kerül az androgün kifejezés, általában David Bowie 70-es évekbeli munkássága vagy a napjainkban ismert fiúból, nővé átoperált Andreja Pejić modell jut az eszünkbe. Ha rájuk gondolunk nem is járunk tévúton, viszont érdemes tudni, hogy az androgünség, már a hatvanas években megjelent és egy Lesley Lawson nevű tizenéves lányhoz fűződik, akinek valószínűleg ez a fogalom akkoriban még eszébe sem jutott.

Miután felvette gyerekkori becenevét a Twiggyt, 1967-ben New Yorkba költözött, ahol fotókat készített róla a Vogue és Tatler. Csontsovány testalkata, rövid frizurája újdonságnak számított. Fiús külseje androgün külsőt kölcsönzött neki, amely jól illeszkedett a hatvanas évek  tendenciáihoz, amely a technikai fejlődés és a futurizmus jegyében telt el.

 

Twiggy a hetvenes évek elején ott hagyta a modell karriert, a filmezésért. David Bowie 1973-as Pin Ups albumának borítóján viszont együtt pózolt az énekessel, aki zenészként különféle androgün karaktereknek a bőrébe bújva adta elő szerzeményeit.

A Pin Ups album borítóján Twiggy és Bowie arca látható. A képen mindketten azonosíthatóak nőnek és férfinak egyaránt, mivel a két nem közötti külsőségek alig láthatók.

Az arcukon levő körvonal is ezt támasztja alá, amely sejteti, hogy ha lehúznánk kettejük bőrét és megcserélnénk, szinte ugyanazt kapnánk, hiszen mindketten nemtelenek. A kép jövőábrázolása jelzi, hogy bármikor eldobhatjuk énünket és pótolhatjuk egy másik maszkkal.

Megfigyelhető, hogy Twiggy külseje hatott a nyolcvanas évek new wave zenei irányzatát képviselő női előadókra, például a Eurythmics énekesére, Annie Lennox-ra.

A mozi hivatalos megszületése után (1895. december. 28) még jó pár évig nem beszélhetünk filmművészetről. A kezdeti filmfelvételek 15-20 méteres fix, egy beállítású tekercsek voltak, amelyeket cirkuszokban, vurstlikban mutattak be látványosságként. (Ilyen felvételek: A vonat érkezése, A munkaidő vége, A kisbaba reggelije stb.)

A korai filmteoretikus Karol Irzykowski a 20. század első évtizedeiben olyan rendezőkben látta meg az egyedi elbeszélésmódot és a művészi igényt, mint D.W. Griffith, Edwin S. Porter vagy Charlie Chaplin.

Az első világháború után az avantgárd részéről egy izgalmas kísérletre került sor, hogy meghatározzák vajon a film a többi művészethez képest miben tud többet nyújtani. Képviselőik nem filmes környezetből érkezett, többségük író, festő, szobrász, fotós volt. Alkotásaikat nem filmként, hanem művészeti kísérletként kell értelmezni.

Az impresszionista Abel Gance munkái hatással volt rájuk, aki a korabeli technikai lehetőségeket végletekig kiaknázta, ennek forradalmi eredménye a „Polyvision” elnevezésű osztott képernyős rendszer, amit elsőre a 1927-es Napóleon című monumentális történelmi filmben láthatunk.

A francia avantgárd és a filmes irányzata a cinema pur (tiszta film) a húszas években született meg. Jelen volt még Németországban, Olaszországban, Oroszországban valamint hazánkban is. Célja, hogy a film autonóm művészetté váljon leszakadva a színház, irodalom és festészet gyámsága alól.

Az alkotók a film egyediségét a mozgásban és a ritmusban vélték felfedezni. Céljuk az elbeszéléstől megtisztított, kizárólag optikai alapokra épülő vizuális ritmusú, zenével összhangban levő, érzelmekre ható film, amely szimbólumokat alkalmaz és asszociációkat generál a néző pszichéjében. A cinema pur képviselői a filmben az összművészetet akarták megvalósítani. A nézőt ki akarták zökkenteni és ezért gyakran vizuálisan bizarr megoldások születtek. Ennek technikai feltétele volt a montázs, trükk felvételek, szűrők, maszkok, torzító lencsék, tempóváltoztatások, gyors vágások és közelképek használata.

A tiszta film nem valósult meg teljesen, ezért az alkotók saját munkáik nagy részét megsemmisítették, így jelentős részük nem maradt ránk. Az igyekezet viszont nem volt hiábavaló. A tiszta film hatott a városszimfóniákra, lírai dokumentumfilmekre, absztrakt animációkra, az 50-es, 60-as évek filmes hullámaira és napjaink filmjeire is.

Fernand Leger futurista munkája a Gépi balett, amely absztrakt ábrázolásmódjával és gyors vágásaival Leger bevallása szerint is a néző tűrőképességét teszi próbára.

Talán a legismertebb szürrealista alkotás Buñuel és Dalí közös munkája. Az Andalúziai kutya számtalan filmtörténeti bravúrt tartalmaz, akár a szemátvágós jelenetére gondolunk, vagy a férfira, aki a szobában zongorákat húz el, amelyeken egy-egy döglött szamár van, a kötélen pedig két pap.

Az elkészült alkotásokat az avantgárd művészek saját filmklubjaikon vetítették le, hogy megosszák egymással elképzeléseiket a tiszta filmről.

A Felvonásköz René Clair dadaista alkotása, amely burleszk elemekkel is párosul. A gyors vágások, összefüggéstelen, megdöbbentő képek ennek is jellemzői mint a Gépi balettnek. A dadaista Hans Richter így ír róla: temetés, a halottas kocsit teve húzza jellegzetes lassított-gyorsított mozgásával, táncoló lány lobogó szakállal és az egész történet a halott újbóli megjelenésével és a gyászolók mágikus eltüntetésével fejeződik be. A dada görcsbe rándul a nevetéstől az értelmetlen eseményeken. Semmi sem absztrakt benne a ritmusbeli feszültségen kívül, amely a cselekmény túl gyors, vagy túl lassú lefolyásából adódik.

Germaine Dulac Kagyló és a lelkésze egy szürrealista alkotás, melyben egy pap és egy katona is ugyanazt a hölgyet szeretné megszerezni. A filmben lassítások, torzítások, bizarr vágások és képi asszociációkat láthatunk. Egyik emlékezetes jelenetében pedig a pap egy templomban fojtogatja a tisztet.

Moholy-Nagy László Fényjáték: Fekete-fehér-szürke című művében láthatunk számtalan újító technikát, absztrakt animációt és a tiszta film megvalósítására tett kísérletet.

Marchel Duchamp Anemic Cinemája kiválóan reprezentálja a francia avantgárdot. Az utólag hozzáadott kellemes gitárzene pedig további értelmezésekre ad lehetőséget.

Az észt rendező Dimitri Kirsanoff Ménilmontant című filmje a bemutatásakor óriási port kavart. Már a film eleji brutális gyilkosság a néző tűrőképességének határait feszegeti.

Ralph Steiner Mechanical Principles című kisfilmje egy igazi futurista darab, ami a fogaskerekek dinamikáját mutatja be.

Hans Richter alkotásában minden megvan, ami a dadaizmus játékosságát jellemzi. Repülő kalapok, absztrakt beállítások és sok-sok képtelenség.

Viking Eggeling Diagonális szimfóniáján dolgozott életének utolsó öt évében. Papír kivágásokat és alufólia figurákat fényképezett le képkockánként. A nyilvános premier után tizenhat nappal Eggeling elhunyt.  Munkáját ünnepelték, benne vélték megvalósulni a tiszta filmet.

A korabeli kritikában Nicolas Bandi a következőképp foglalja össze Eggeling alkotását: Végül eljutott a tökéletes azonossághoz és egyszerűséghez, a mi fogalomrendszerünktől és perspektívánktól független koncepcióhoz. Ekkor hozta létre a letisztult, végső formai elemek gyűjteményét. Ezeket az elemeket egymással összefüggésbe hozva és egy-egy motívum minden variációs lehetőségét kipróbálva, szükségszerűen eljutott a filmhez, mint a koncepciójához legközelebb álló kifejezési eszközhöz.

Man Ray képzőművész és portréfényképész ebben az alkotásában a negatívra szórt rá szegeket és arra exponált. Különösen erőteljes ábrázolást láthatunk a fény-árnyák kiemelésére.